TÜRKİYE
2 perc olvasás
Erivan Dialógus 2026: "Fordulóponton a Dél-Kaukázus" panel
Jereván — Az Erivan Dialóg 2026 fórumon „A Dél‑Kaukázus fordulópontján: a béke és az együttműködés lehetőségei” címmel panelt tartottak.
Erivan Dialógus 2026: "Fordulóponton a Dél-Kaukázus" panel
Serdar KılıSerdar Kılıç és Ruben Rubinyan tavaly az Alican/Margara határátkelőnél találkozott. /Fénykép: AA. / AA

A Jerevánban megrendezésre került Erivan Dialógus 2026 fórumon „A Dél‑Kaukázus fordulópontján: a béke és az együttműködés lehetőségei” címmel panelt tartottak.

Az örmény fővárosban, a „Viharokon át” témában rendezett Erivan Dialógus 2026 fórum paneljén részt vett Türkiye örmény normalizálási folyamatának különleges képviselője, nyugalmazott nagykövet Serdar Kılıç; az Örmény Nemzeti Képviselőház alelnöke, Ruben Rubinyan; Grúzia külügyminiszter‑helyettese, Lasha Darsalia; az Európai Unió dél‑kaukázusi és grúz válsággal kapcsolatos különleges képviselője, Magdalena Grono; valamint az azeri Topchubashov Központ igazgatója, Rusif Huseynov.

Kılıç a panelbeszédében elmondta, az eseményen nagyon barátságos légkör uralkodott, valamint a normalizálási folyamatban is örömmel tapasztalják a két ország közötti barátságot, megértést és átláthatóságot.

Hozzátette, Rubinyan mindig konstruktív javaslatokkal érkezik, számos kérdést megvitattak, és a folyamat kezdetén nem gondolták volna, hogy idáig juthatnak.

Nem szabad engedni, hogy a régió hosszú távú stratégiai érdekei áldozatul essenek

Kılıç a harmadik felek bevonására tett példákra utalva kihangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy a régió hosszú távú stratégiai érdekei rövid távú taktikai játékok áldozatául essenek.

Emellett megjegyezte, az Egyesült Államok bizonyos ügyekben, például az Azerbajdzsán és Örményország közötti megállapodás kapcsán konstruktív hozzájárulást tett, és ezek fontosak voltak; más szereplők azonban más példák alapján nem járultak hozzá hasonlóan a régióban történő megértés kialakításához.

Kılıç továbbá rámutatott arra, hogy a régió országai különösen gazdasági területen támogatás esetén külső hatalmakhoz fordulhatnak. Elmondása szerint a normalizálási folyamat során tucatnyi ajánlatot tett az örmény félnek, amelyek célja az örményországi életminőség javítása és az ország jobb jövőjének elősegítése volt.

Évek óta először nem vesztettek katonát a határvonalon

A normalizálási folyamatról beszélve Ruben Rubinyan kihangsúlyozta, Azerbajdzsán és Örményország emellett kilépett a konfliktusból és javították a kapcsolataikat is, illetve egy olyan időszakon mennek keresztül, amikor évek óta először egyik félnek sem voltak katonai veszteségei a határvonalon.

Rubinyan továbbá arra emlékeztetett, hogy Azerbajdzsán megszüntette a saját területén, az Örményország felé irányuló áruszállítást korlátozó intézkedéseket, és a felek megkezdték a közvetlen kereskedelmet; annak ellenére, hogy korábban a kétoldalú kereskedelem elképzelhetetlennek tűnt.

Mindazonáltal a 2022‑ben kezdődött Türkiyével való normalizációs folyamatra is felhívta a figyelmet, és kijelentette, szerinte eljött az idő, hogy az örmény–török normalizálásban is pozitív és jelentős lépések kezdődjenek.

Rubinyan kiemelte a kölcsönös repülőjáratok fenntartásának, a közvetlen légi áruszállítás elindításának, valamint az Ani híd közös helyreállítására vonatkozó megállapodás aláírásának jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy történelmi lehetőség nyílt az örmény–török normalizálás előrehaladására.