TÉRSÉGI HÍREK
3 perc olvasás
Global Sumud Flotilla: Izrael „szisztematikus kínzásnak” vetett alá egy fogva tartott aktivistát
A koalíció szerint az aktivistákat kihallgatásra és esetleges vádemelés céljából Izraelbe szállították.
Global Sumud Flotilla: Izrael „szisztematikus kínzásnak” vetett alá egy fogva tartott aktivistát
Izrael elengedte a flottilláról őrizetbe vett összes aktivistát, kivéve Abu Kesheket és Avilát. /Fénykép: AP. / AP

A Global Sumud Flotilla koalíció közölte, az izraeli erők „szisztematikus kínzásnak” vetettek alá egy palesztin származású spanyol aktivistát, miután nemzetközi vizeken lefoglalták a Gáza körüli blokád áttörését célzó Global Sumud Flottila hajóit.

„A [Global Sumud Flottila] résztvevő-szemtanúk megrázó beszámolókat osztottak meg Abu Keshek sikolyairól, amelynek visszhangjai a hajó minden részén visszhangzottak. Miután elválasztották a többiektől szisztematikus kínzásnak vetették alá” — közölte a koalíció vasárnap.

A Global Sumud Flottila hajói közül Izrael 21-öt lefoglalt annak érdekében, hogy megakadályozzák a gázai blokád áttörését. A hajókon 175 aktivista, köztük Saif Abu Keshek és a brazil aktivista, Thiago de Avila tartózkodott.

A koalíció szerint az aktivistákat kihallgatásra és esetleges vádemelés céljából Izraelbe vitték.

Egy izraeli bíróság vasárnap két nappal meghosszabbította őrizetüket, az Adalah — az Izraelben élő palesztinok jogaiért küzdő szervezet — tájékoztatása szerint.

„A Global Sumud Flotilla 22 hajójának jogellenes elfogását követően, amelyet az Izraeli Fegyveres Erők (IOF) hajtottak végre nemzetközi vizeken, kevesebb mint 80 tengeri mérföldre Kréta szigetétől nyugatra, 175 civil résztvevőt raboltak el 21 hajóról” — áll a flottilla honlapján közzétett közleményben.

A közlemény szerint az aktivistákat ezután az izraeli NAHSHON hajóra szállították át, ahol „fizikai és szóbeli erőszaknak tették ki” őket.

Veszélyes eszkaláció, további háborús bűncselekmény”

A flottilla a támadást az izraeli hadsereg „veszélyes eszkalációjaként és további háborús bűncselekményként” jellemezte.

Emellett közölték, 36 aktivista megsérült a feltartóztatás és őrizetbe vétel során, valamint Lerapetra dél-krétai kikötőjébe érkezésük után kórházba szállították őket, anélkül, hogy részletezték volna a sérülések jellegét.

A csoport elmondása szerint több jogi fórum erőfeszítése, hogy megakadályozzák a civilek átszállítását ebben az általuk „jogellenes műveletnek” nevezett akcióban a görög területi vizekből, eredménytelen volt.

A támadást a Gázára kirótt blokád „kiterjesztéseként” írta le.

„Ugyanazok az erők, amelyek éheztetik a lakosságot, megkínozták azokat a civileket, akik a gázai lakosok biztonságának biztosítására próbáltak segíteni” — állt a közleményben, amely arra szólította fel a nemzetközi közösséget és az európai kormányokat, hogy követeljék Abu Keshek és Avila azonnali szabadon bocsátását, és nyilvánosan ítéljék el a kínzás, valamint a jogellenes fogva tartás alkalmazását a humanitárius aktivistákkal szemben.

„Külföldi állampolgárok elrablása”

Továbbá Izrael felelősségre vonását a követelték a nemzetközi jog megsértéséért, beleértve a kínzást, a jogellenes fogva tartást és a civilek elleni támadásokat nemzetközi vizeken, valamint vizsgálják ki a görög hatóságok szerepét abban, hogy engedélyezték az őrizetbe vett személyeket szállító izraeli hajó elindulását.

Péntekig Izrael minden, a flottillától őrizetbe vett aktivistát szabadon engedett Abu Keshek és Avila kivételével — közölte a külügyminisztériuma, hozzátéve, hogy ők jelenleg kihallgatás alatt állnak.

Az Adalah szerint az aktivistákat „jogellenesen átvittek izraeli területre kihallgatás céljából,” valamint ezt a lépést „külföldi állampolgárok elrablásának” nevezte a görög területi vizekhez közeli nemzetközi vizekről.

Izrael 2007 óta fenntartja a Gáza-övezet blokádját. Az enklávéban mintegy 1,5 millió palesztin kényszerült elhagyni az otthonát a 2023. októberében kezdődő népirtó háború következtében. A palesztin adatok szerint a konfliktus több mint 72 000 halálos áldozatot és több mint 172 000 sebesültet követelt.

A terület példátlan humanitárius és egészségügyi válsággal néz szembe, az infrastruktúra — köztük a kórházak és egészségügyi intézmények — súlyos károkat szenvedett.