A MİT és a Szíriai Hírszerzés közös munkája során elfogott szökevény Sığırcıkoğlu az Ankarai Köztársasági Főügyészség és az Ankara TEM Főosztály koordinációjával került az igazságszolgáltatás kezébe.

Szíria sorsát befolyásolta
Önder Sığırcıkoğlu 2011-ben elrabolta a Szabad Szíriai Hadsereg parancsnokait, Hussein Harmoush-t és Mustafa Kassum-ot, majd átadta őket az Aszad-rezsimnek. Ennek következtében Hussein Harmoush a kínzás során életét vesztette. Ezzel az eseménnyel Szíria sorsa jelentősen megváltozott. Sığırcıkoğlu-t 2013-ban 20 év börtönre ítélték „kényszer, fenyegetés vagy csalás alkalmazásával történő szabadságmegvonás” miatt, azonban 2014-ben megszökött az Osmaniye Nyílt Börtönből.

Szökése során FETÖ-hálózat nyomaira bukkantak
A szökés során megállapították, hogy a FETÖ-hálózattal aktívan közreműködött. A dosszié adatait jogellenesen módosították, a büntetés időtartamát hibásan számolták ki, és a szabadságengedélyezési folyamatban súlyos szabálytalanságok történtek.
A vizsgálatok során kiderült, hogy Sığırcıkoğlu vádiratát 2014-ben a MİT teherautó-ügyeiben dolgozó FETÖ-tag, Özcan Şişman készítette el, a hiányosan rögzített engedélyeket pedig a FETÖ-tag végrehajtási ügyésze, Yunus Baki írta alá.

A MİT lépésről lépésre követte
Szökése után Sığırcıkoğlu évekig Szíriában, Oroszországban és Libanonban bujkált. A MİT folyamatos megfigyelési hálózatot működtetett, fizikai őrzés, technikai lehallgatás, kiberkövetés és más hírszerzési eszközök segítségével.

Az Aszad-rezsim hírszerzése által védve
Miután Szíriába menekült, az Aszad-rezsim hírszerzése védelmet biztosított számára, cserébe pedig Türkiye ellen aktív hírszerzési tevékenységet kellett folytatnia. Ebben az időszakban Sığırcıkoğlu bizonyos Türkiye-párti személyek kilétét, illetve mozgását adta át az Aszad-rezsim hírszerzésének.

Több Türkiye-ellenes tevékenységben vett részt
Kapcsolatba került a THKP/C-Acilciler (Mukaveme-i Suriye) vezetőjével, Mihraç Ural-ral, valamint 2018-ban a Hatay/Reyhanlı robbantások ügyében elfogott Yusuf Nazik-kel. Mihraç Ural utasítására Türkiye-ellenes propagandát folytatott. Hamis felvételekkel pszichológiai műveleteket hajtottak végre, manipulált hírek jelentek meg a médiában.

Egy híroldalnak adott interjújában Sığırcıkoğlu kijelentette, „én magam raboltam el Hussein Harmoush-t, mert Türkiye szíriai politikáját helytelennek tartottam, az akciót saját tervem alapján hajtottam végre, és semmilyen megbánást nem érzek emiatt.”

Közeli kapcsolat a reyhanlı-i merénylettel
Önder Sığırcıkoğlu közeli kapcsolatba került a Reyhanlı-ban történt robbantások elkövetőjével, Yusuf Nazikkel. Egy időben ugyanabban a házban tartózkodtak Szíriában. A közelségük miatt Sığırcıkoğlu még a szíriai hírszerzéssel való kapcsolatait is felhasználta Yusuf Nazik börtönből való szabadulásához. Yusuf Nazik, akit 2018-ban egy MİT művelet során elfogtak és Türkiyébe szállítottak, vallomásában megerősítette, hogy Önder Sığırcıkoğlu segített neki kiszabadulni a börtönből.

Kapcsolat az orosz hírszerzéssel is
Önder Sığırcıkoğlu kapcsolatba lépett az orosz hírszerzéssel, és találkozókat tartott velük, miközben Türkiye stratégiai és érzékeny adatait is megosztotta.

A művelet lépésről lépésre történt
A MİT Sığırcıkoğlu szökése után fizikai és technikai módszerekkel feltérképezte mozgásprofilját, kommunikációs hálózatát és rejtekhelyeit, és rendszerezetten követte. Hírszerzési elemzések alapján megállapították, hogy először Szíriában, majd Libanon Jabal Mohsen régiójában egy házban bujkált, ezt követően az oroszországi Krasznodar térségbe, majd Egyiptomon keresztül újra Libanonba utazott.

Miután tudomást szereztek arról, hogy Sığırcıkoğlu ismét Szíriába próbál átlépni, a MİT és a szíriai hírszerzés titkos szinten közös műveletet tervezett. A két ország hírszerzése koordináltan várta a határnál a személy mozgását. A 12 éves szökés után, a szíriai–libanoni határon végrehajtott közös művelet során elfogták Önder Sığırcıkoğlut.

A török és a szíriai hírszerzési közös munkacsoportja
Az elfogása után a MİT és a szíriai hírszerzés közös munkacsoportot hozott létre, amely a Hussein Harmoush kivégzéséig vezető események vizsgálatával foglalkozott.

Sığırcıkoğlu, akit átadtak az igazságügyi hatóságoknak, a meglévő 20 éves börtönbüntetésén túl várhatóan politikai és katonai kémkedés, terrorszervezet támogatása és segítése, hivatali visszaélés és emberölés segítése miatt is bíróság elé kerül.

Önder Sığırcıkoğlu elfogása egyúttal új korszakot jelez a regionális egyensúlyokban Türkiye és Szíria hírszerzési együttműködésében.

Ezzel a művelettel a 2011-es árulás elkövetője is igazságszolgáltatás elé került. A MİT hosszú távú stratégiai türelme, hírszerzési mélysége és operatív fölénye ismét történelmet írt.