Az utóbbi évek talán egyik legkritikusabb aláírására került sor Mekkában… Védelmi szövetséget kötött Türkiye, Pakisztán és Szaúd-Arábia. Bár a „védelmi” elnevezés elsőre katonai ügyeket juttat eszünkbe, valójában ez az együttműködés igen kritikus eredményeket hozhat létre egy nagyon széles földrajzi területen.
Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy a három ország mindegyikének megvannak a sajátos jellemzői.
Türkiye a három közül a védelmi ipar, az új generációs hadviselési doktrínák, valamint a „mit és hogyan kell tenni” ismerete terén emelkedik ki.
Szaúd-Arábia pedig a pénzügyi hatalmával tűnik ki a leginkább; jelentős anyagi forrásai kulcsfontosságúak lehetnek az együttműködés felgyorsításában.
Pakisztán az iszlám világ egyetlen nukleáris hatalma, emellett több mint 250 milliós lakosságával a szövetség legnépesebb tagja.
Mit jelent a mekkai megállapodás?
A jelenlegi helyzet megértése nélkülözhetetlen a kérdés megválaszolásához. Az orosz–ukrán háború miatt Európa az második világháború óta az egyik legviharosabb időszakát éli át; az Európai Unió jövője bizonytalan.
A közelmúlt eseményei, például Izrael háborús cselekményei vagy Irán térségi befolyásának növekedése a Perzsa-öböl mentén, ismert problémák.
Másfelől az Ázsia–Csendes-óceáni térségben is fokozódik a feszültség: Kína és Tajvan közötti viszály, valamint az Egyesült Államok azon szándéka, hogy mielőbb konkrét lépéseket tegyen Kína ellen, még bonyolultabbá teszi a folyamatot. Regionális konfliktusok, népmozgások, hagyományos háborúk, kiber-támadások és hibrid fenyegetések talán soha nem látott intenzitással vannak jelen.
Minden szereplő valamilyen módon igyekszik lépést tartani ezzel az új korszakkal, erősíteni a pozícióját és tisztázni az álláspontját. Ebben a tekintetben a Türkiye, Szaúd-Arábia és Pakisztán közötti megállapodás kiemelt jelentőségre tesz szert.
A három ország aláírása rendkívül széles földrajzi területre lesz hatással
A Necmettin Erbakan Egyetem docense, Dr. Gökhan Çınkara szerint a három ország között létrejött szövetség egyik legfontosabb kimenetele a „közös együttműködéseken” keresztül fog megvalósulni.
Çınkara rámutat arra, hogy Szaúd-Arábia e tekintetben pénzügyi hatalmával kiemelkedhet, és különösen a katonai projektek terén nagyon jelentős felgyorsulás várható. Ebben a tekintetben Ankara vezető pozíciója a védelmi iparban rendkívül jelentős. Çınkara arról beszél, hogy bizonyos kritikus projektekben gyorsabb fejlődési folyamatra lehet számítani.
Hozzátette, hogy Szaúd-Arábia nem csak pénzügyi hatalmával ismert: a szaúdiak az Egyesült Államoknak az egyik legfontosabb stratégiai partnerének számítanak a régióban.
Pakisztán kapcsán először a nukleáris hatalmára utal, de hangsúlyozza, hogy Iszlámábád különösen a légierő tekintetében is igen kedvező helyzetben van.
Çınkara hangsúlyozza, hogy Türkiye a szomszédos régiókban – például Szíriában, Irakban és a Földközi-tenger keleti részén – gyakorolt befolyását, Szaúd-Arábia öböl-menti és közel-keleti országok feletti hatalmát, valamint Pakisztán saját környezetében betöltött vezető szerepét együttesen kell értelmezni. Ennek fényében a három ország aláírása nagyon széles körben hatást fog kiváltani.
“A következő időszakban különböző országok, elsősorban Egyiptom és Katar, csatlakozni kívánhatnak ehhez a szövetséghez. Különösen akkor, amikor az iráni és jemeni helyzet ennyire feszült és fájdalmas… Számomra nem lenne meglepetés, ha a háromoldalú szövetség konkrét lépéseket tenne a jemeni ügyben”- fogalmazott Çınkara.
Hogyan viszonyulnak az USA és Izrael a mekkai megállapodáshoz?
A mekkai megállapodással kapcsolatban egy másik szempont, amelyre oda kell figyelni, az az, hogy hogyan fognak reagálni az Egyesült Államok és Izrael erre az új folyamatra.
Çınkara először az USA szemszögéből elemzi: szerinte Washington mind Türkiyével, mind Szaúd-Arábiával meglehetősen közeli és hatékony kapcsolatot ápol. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az Egyesült Államok Izrael agressziója miatt semmiképpen sem tudja más régiókra terelni a figyelmét.
Çınkara úgy véli, hogy az USA valószínűleg kedvezően, sőt támogatással tekint a Türkiye–Pakisztán–Szaúd-Arábia között létrejött megállapodásra. Emellett szerinte az új hármas szövetség bizonyos módon hatással lehet Iránra is, ami az USA malmára hajthatja a vizet.
A népirtó Izrael talán a legnagyobb vesztese lehet a mekkai megállapodásnak… Tel-Aviv bizonyára nem örül annak, hogy három olyan országot lát, amelyek szükség esetén egységként tudnak fellépni.
Gökhan Çınkara rámutat arra, hogy Izrael ezt a belpolitikában úgy használhatja fel, hogy „szövetség alakul ki ellenünk”. Ugyanakkor szerinte az izraeli ellenzék is kidolgoz új retorikát, mivel úgy vélik, hogy valamilyen módon egyezség szülessen.
Végül Çınkara hangsúlyozza, hogy bár a „védelmi” elnevezés elsőre katonai ügyeket juttat eszünkbe, valójában ez az együttműködés igen kritikus eredményeket hozhat létre egy nagyon széles földrajzi területen.
