A CNN a nevük eltitkolását kérő, az ügyben tájékozott amerikai tisztviselőkre hivatkozva közölte, amennyiben Donald Trump elnök a félidős választások előtt vagy után jóváhagyná a támadások folytatását, Washington fontolóra vette a GBU-43/B (MOAB) bomba bevetését Irán ellen.

A fegyvert az amerikai arzenál legnagyobb, nem nukleáris bombájaként tartják számon, és az első bevetése Irán ellen jelentős feszültséget idézhet elő a konfliktusban. Ugyanakkor kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az mennyire lenne hatékony Trump stratégiai céljainak elérésében.

A cikk szerint Trump a hadsereget további támadási tervek kidolgozására utasította, amelyek Irán célpontjai között az energiaellátó infrastruktúrát is felölelik, és amelyek a MOAB lehetséges bevetését is tartalmazzák; továbbá azt állították, hogy támadásokat terveznek Irán nukleáris létesítményei ellen, köztük a Kazma-hegyen.

A riport idézte azt a véleményt, hogy a MOAB "jó a nagy terület megtisztítására," de nem úgy tervezték, hogy mélyen behatoló robbanófej legyen; rámutattak, hogy a bomba széles pusztítási hatóköre növelheti a polgári áldozatok kockázatára vonatkozó aggodalmakat.

Emellett felmerült az a lehetőség is, miszerint Trump pszichológiai fegyverként is használhatná a MOAB-ot Irán ellen.