Kiszámíthatatlan és veszélyes: Ázsia már az El Niñóra készül
ÉGHAJLAT
3 perc olvasás
Kiszámíthatatlan és veszélyes: Ázsia már az El Niñóra készülGlobális hőségre és szélsőséges időjárásra figyelmeztet az ENSZ: a szervezet szerint a világnak készen kell állnia a közelgő El Niño hatásaira.
Egy utas vizet iszik délutánon az indiai Újdelhiben, 2026. május 20-án, szerdán. (AP-fotó/Manish Swarup)

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi közleményében azt közölte, hogy az El Niño nevű erős természeti jelenség kialakulásának esélye szeptember előtt 80 százalék, november előtt pedig 90 százalék.

Szakértők rámutatnak, hogy az, hogy az El Niño kialakulása egybeesik az ember okozta éghajlatváltozás hatásaival, tovább növelheti súlyosbíthatja a természeti jelenség által okozott pusztítást.

Úgy tűnik, hogy az egyik leginkább érintett régió Ázsia lesz, ahol a növekvő hőmérséklet és a szárazság nagy nyomást fog gyakorolni a mezőgazdaságra, az elektromos hálózatokra és a vízkészletekre.

Halálos kombináció Indiában

Indiában a legfőbb aggodalomra okot adó tényezőnek tartják azt, hogy az El Niño tovább növelheti az amúgy is magas hőmérsékletet, és gyengítheti a június hónapban várható monszunesőket.

A térségben a szokásosnál kevesebb eső várható a monszun időszakaban. Szakértők szerint ez katasztrofális következményekkel járhat az egész szubkontinensen, különösen Indiában, ahol a halálos hőhullámok és a közel-keleti válság miatt energiaellátási problémák merülhetnek fel.

Az El Niño okozta csapadékdeficit azzal a kockázattal jár, hogy meghosszabbítja a hőhullámokat okozó katasztrofális időjárást, veszélyezteti a megélhetést, és több ezer életet követelhet.

A kevés csapadék a monzunesőktől függő gazdák számára is hatalmas pusztítást jelent a vetési időszakban. Míg a májusi hőhullám károsította a búza- és mustártermést, aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az El Niño tovább súlyosbítja a szárazságot és veszélyezteti az élelmezésbiztonságot.

Az indiai gazdák amiatt is aggódnak, hogy a közel-keleti válság miatt a vetési időszak előtt műtrágyahiány léphet fel.

A szárazság a városokat is fenyegeti. A több mint 22 millió lakosú pénzügyi és filmipari központ, Mumbai vízellátását hét olyan tó adja, amelyeket az esővíz táplál.

Jelenleg ezekben a tavakban csak körülbelül 45 napra elegendő víz van, és a csapadékdeficit esetén a várost súlyos vízhiány fenyegeti.

Kína egyes régióiban vészhelyzeti készletek beszerzésére szólítottak fel

Kínában, ahol a nyári hónapokban gyakoriak az árvizek és az aszály, az idén várhatóan nagyobb problémákat okozhat az El Niño.

A Nemzeti Éghajlati Központ közölte, hogy az El Niño hatása ősszel és télen tetőzik: az ország déli részén megnövekszik a csapadékmennyiség, míg az ország egész területén emelkedni fog a hőmérséklet.

A kínai állami média, a Hszinhua szerint egyes területeken az idei csapadékmennyiség várhatóan akár 20 százalékkal is meghaladhatja az átlagot.

A fejleményekre reagálva a Csinghaj tartomány meteorológiai hivatala arra figyelmeztetett, hogy az El Niño hatása a Tibeti-fennsíkon „előre nem látható és szélsőséges” lesz, és azt tanácsolta a lakosságnak, hogy halmozzanak fel otthoni szükséghelyzeti készleteket.

A Vízügyi Minisztérium szerint is 'komoly és összetett' az árvízvédelmi helyzet. Az ország déli és keleti részén a folyó héten 200 milliméternél több csapadék várható négyzetméterenként, és Hubei tartomány egyes részeit a csapadék már most érintette hátrányosan.

Stresszteszt Délkelet-Ázsia számára

Ha az El Niño erősen érinti Délkelet-Ázsiát, azzal a kockázattal jár, hogy hosszan tartó, rendkívüli hőséget, aszályt, erdőtüzeket és súlyos légszennyezést idéz elő.

Normális körülmények között az erős szelek a meleg felszíni vizeket a Csendes-óceán nyugati medencéje felé terelik, ami erős monszunesőket eredményez a térségben.

Ha azonban ezek a szelek gyengülnek vagy megfordulnak, a meleg víztömeg kelet felé sodródik, ami olyan országokban, mint Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek, túl alacsony lesz a légköri páratartalom.

A szakértők szerint a térségben a leginkább veszélyeztetett ágazatok a mezőgazdaság és a hidroelektromos (vízenergia) szektor. A közel-keleti válság miatt amúgy is energia- és műtrágyahiánnyal küzdő országok kénytelenek a környezetszennyezőbb tüzelőanyagok felé fordulni, hogy pótolják a hiányt.

A talaj kiszáradása különösen az olyan alapvető élelmiszerek termelését fenyegeti, mint a rizs és a pálmaolaj, és a szakértők aggódnak amiatt, hogy az élelmiszerhiány és az árak emelkedése súlyosan érintheti a helyi gazdaságokat.