A bolygó 2025-ben a mérések történetében a harmadik legmelegebb évet élte meg, és az átlaghőmérséklet hároméves időszakra vetítve meghaladta az 1,5 °C-ot az iparosodás előtti korszakhoz képest — közölték az EU tudósai.

Az Európai Unió Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központjának (ECMWF) szerdai adatai szerint az elmúlt három év volt a legmelegebb hároméves periódus a feljegyzések kezdete óta, és 2025 alig volt hűvösebb, mint 2023 — mindössze 0,01 °C-kal.

A brit Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (UK Met Office) saját adatai alapján szintén megerősítette, hogy 2025 a harmadik legmelegebb év a 1850-ig visszanyúló feljegyzésekben.

A feljegyzések szerint a legmelegebb év 2024 volt.

Extrém időjárási események

Az ECMWF rámutatott arra, hogy a bolygó most először élt meg egy olyan hároméves ciklust, amelynek az átlaghőmérséklete 1,5 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet — ez az a küszöb, amely felett a kutatók súlyos, részben visszafordíthatatlan hatásoktól tartanak.

„Az 1,5 °C nem egy éles szakadék. Ugyanakkor tudjuk, hogy minden tizedfok számít, különösen a szélsőséges időjárási események súlyosbodásának szempontjából, — mondta el Samantha Burgess, az ECMWF klímavonalának stratégiai vezetője.

A kormányok a 2015-ös párizsi megállapodás értelmében vállalták, hogy megpróbálják elkerülni az 1,5 °C-ot.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében elmaradt eredmények miatt azonban ezt a szintet 2030 előtt is átléphetjük — akár egy évtizeddel korábban, mint amit 2015-ben, a párizsi egyezmény aláírásakor vártak — közölte az ECMWF.

„Elkerülhetetlen, hogy átlépjük ezt a határt” — mondta el Carlo Buontempo, az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának igazgatója. „A választás most az, hogy miként kezeljük a bekövetkező túllépést és annak következményeit a társadalmakra és a természeti rendszerekre nézve.”

Politikai ellenállás

Jelenleg a világ hosszú távú felmelegedése az iparosodás előtti korszakhoz képest nagyjából 1,4 °C — közölte az ECMWF. Rövid távon mérve a világ 2024-ben már átlépte az 1,5 °C-ot.

A hosszú távú 1,5 °C-os határ átlépése — még ha csak átmenetileg is — súlyosabb és szélesebb körű hatásokhoz vezethet, többek között forróbb és hosszabb hőhullámokhoz, valamint erősebb viharokhoz és áradásokhoz.

2025-ben Európában az erdőtüzek okozták a rekordok szerinti legnagyobb összkibocsátást, miközben tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy bizonyos időjárási eseményeket rontott a klímaváltozás — köztük a Karib-térségbeli Melissa hurrikánt és a pakisztáni monszunesőket, amelyek következtében kialakult áradásokban több mint 1 000 ember életét vették el.

Ezen súlyosbodó hatások ellenére a klímatudomány politikai ellenállással néz szembe. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, aki korábban a klímaváltozást „a legnagyobb átverésnek” nevezte, a múlt hét folyamán kilépett több tucat ENSZ-szervezetből, köztük a tudományos Kormányközi Klímaváltozási Testületből (IPCC).

A világ tudósai között régóta fennálló konszenzus szerint a klímaváltozás valós, döntően ipari tevékenységek okozzák, és egyre rosszabbodik. Fő oka a fosszilis tüzelőanyagok — mint például a szén, az olaj és a gáz — égetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátása, amelyek hőt zárnak a légkörben.