Az olajárak pénteken csökkentek, miután Donald Trump amerikai elnök ismét meghosszabbította a Hormuzi-szoros újranyitására adott határidőt; azonban a legtöbb részvény is gyengült a Fehér Házból érkező ellentmondásos üzenetek hatására.
Az amerikai elnök szombaton még azt mondta, hogy 48 órán belül megsemmisíti Irán energetikai létesítményeit, ha nem nyitják meg a kritikus szorost, de a pozitív béketárgyalásokra hivatkozva ezt a határidőt öt nappal kitolta; Teherán ugyanakkor tagadta, hogy tárgyalások folynának.
„Teherán kérésére április 6-ig szüneteltetik a támadásokat”-jelentette be Trump amerikai elnök, amikor a Wall Street Journal – védelmi minisztériumi tisztviselőkre hivatkozva – arról számolt be, hogy a Pentagon akár 10 000 fős további szárazföldi csapat küldését fontolgatja a Közel-Keletre.
Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében így fogalmazott: "A tárgyalások folytatódnak, és a Fake News Média és mások ezzel ellentétes, téves állításaival szemben nagyon jól haladnak."
Trump korábban visszautasította azokat az állításokat, miszerint mindenáron alkut akarna kötni a háború befejezéséért, annak ellenére, hogy Irán tartózkodóan viszonyul az amerikai béketervhez, és félő, hogy az olajár-emelkedés fűti az inflációt.
Egy későbbi kabinetülésen Trump elmondta: Irán azzal mutatta meg komolyságát a tárgyalásokon, hogy engedélyezte 10 olajszállító tartályhajó áthaladását a Hormuzi-szoroson, ahol a világ olaj- és gázforgalmának körülbelül egyötöde halad keresztül.
A Tasnim iráni hírügynökség közölte, hogy az ország „tegnap este közvetítőkön keresztül hivatalosan is elküldte” válaszát a Washington által a háború befejezésére benyújtott 15 pontos tervre, és várják a szembenálló fél válaszát.
Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselőre hivatkozó nyilatkozat szerint az illetékesek az Irán és más, Teherán által támogatott regionális csoportok elleni amerikai-izraeli támadások beszüntetésére szólítottak fel. A nyilatkozatban szerepelt továbbá a hadi kártérítés megfizetése és Irán Hormuzi-szoros feletti „szuverenitásának” tiszteletben tartása is.
Piaci reakciók
Pénteken az olajárak több mint egy százalékot estek a növekvő aggodalmak közepette, miszerint a konfliktus a vártnál sokkal tovább tarthat; ez azonban csak részben tudta ellensúlyozni az előző napi emelkedést.
A Brent olaj ára a háború február 28-i kezdete óta csaknem 50 százalékkal emelkedett.
A WTI (West Texas Intermediate) ára körülbelül 40 százalékkal nőtt.
A részvények a Wall Street-i súlyos veszteségek után nehéz helyzetbe kerültek. Az év első két hónapjában legjobban teljesítő Tokió és Szöul volt a legnagyobb vesztesek között; Hong Kong, Sydney, Wellington, Tajpej, Jakarta és Manila is élesen esett, míg Sanghaj és Szingapúr árfolyama ingadozott.
A befektetők egyre szkeptikusabbak a Fehér Ház üzeneteivel szemben, mivel Trump gyakran váltogat a fenyegetések és a béketárgyalások emlegetése között.
Stephen Innes, az SPI Asset Management munkatársa egy befektetői elemző eszközre utalva elmondta:
"A tíz napos hosszabbítás lélegzetvételnyi szünetnek hangzik; de piaci értelemben ez olyan, mintha egy kereskedő görgetne maga előtt egy vesztes pozíciót, remélve, hogy a következő gyertya megadja azt, amit az előző nem. Időt vásároltak, nem egyértelműséget. És a piac tudja a különbséget."
Ray Attrill, a National Australia Bank szakértője hozzátette: "Vitatott, hogy valóban folynak-e béketárgyalások az Egyesült Államok és Irán között; Irán ragaszkodik ahhoz, hogy a baráti közvetítőn (feltételezhetően Pakisztánon) keresztül történő levélváltás nem minősül 'tárgyalásnak'."
